Pénzzel zsarolnák Orbánt? Amerikából kapott tanácsot a brüsszeli elit, nincs más eszköz, csak a magyar források visszatartása

A Financial Timesnak írt publicisztikát Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai ügyvezető igazgatója. A szerző „nem finomkodott”, ugyanis írásában egyenesen kimondta: az Európai Unió régóta küzd egy megoldatlan problémával, mégpedig Orbán Viktorral. A lap szerint a magyar miniszterelnök évekig „kezelhető kihívást” jelentett Brüsszel számára, azonban a megváltozott geopolitikai helyzet miatt mára a kérdés megoldása „létfontosságúvá” vált.

„Nincs más választás”, mint tovább fegyverezni Ukrajnát

A Times szerint Donald Trump amerikai elnök „stratégiai célja” a kapcsolatok normalizálása Oroszországgal, valamint a figyelem áthelyezése Ukrajnáról Kínára és az indo-csendes-óceáni térségre. Ez gyakorlatilag az európai térségből való „kivonulást” jelenti – különösen Ukrajnából, de akár a NATO-ból is. Ez az EU stabilitását veszélyezteti, amit Washington akár el is fogadhat, sőt egyesek szerint ez lehet „a célja” is.

A lap kihangsúlyozza, hogy ezzel szemben az uniós döntéshozók szerint „létkérdés” az ukrajnai háború. Állításuk szerint ha Vlagyimir Putyin – akit most „Trump támogatása is segíthet” – győzelmet arat, nincs ok feltételezni, hogy megállna Ukrajnánál. A lap szerint Emmanuel Macron francia elnök és Sir Keir Starmer brit kormányfő abban reménykednek, hogy az Egyesült Államokkal együttműködve „korlátozhatók” lesznek Putyin ambíciói.

A Times szerint a „legvalószínűbb végkimenetel” így a háború elhúzódása lehet – ebben a helyzetben pedig Európának „nincs más választása”, mint hogy továbbra is támogassa és felfegyverezze Ukrajnát. Ebben a helyzetben azonban Orbán Viktor komoly akadályt jelent, és a magyar miniszterelnököt „rendkívüli módon felbátorította Trump visszatérése”. A lap szerint Orbán „jó viszonyt ápol Trumppal és Putyinnal” abban a reményben, hogy „mindkettőtől előnyöket” szerezhet.

Orbán mint „megoldandó probléma”

A lap kiemeli március 6-i uniós csúcstalálkozón Orbán „megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos csúcskövetkeztetéseket”, így a többi 26 tagállam kénytelen volt külön nyilatkozatot elfogadni – ez pedig „szimbolikus csapás volt az uniós egységre”.

A Times hangsúlyozza, hogy Orbán többféleképpen is alááshatja az EU Ukrajna melletti elköteleződését. Az oroszok elleni szankciókat félévente meg kell hosszabbítani, „a következő döntés júliusban várható”. Mivel ehhez egyhangúság kell, Orbán újra vétózhat. Ha az EU úgy döntene, hogy lefoglalja az Euroclearban tárolt, mintegy 200 milliárd eurónyi orosz vagyonrészt, ahhoz is „szükség lenne Orbán beleegyezésére”. Bár az európai vezetők dolgoznak „megkerülő megoldásokon”, ezek hosszú időt igényelnek. Orbán tehát nagy befolyással bír Ukrajna uniós csatlakozásának menetére is, ugyanis minden további lépés (az első jogharmonizációs vizsgálaton kívül) „egyhangúságot igényel”. Mindezek ellenére

A legegyszerűbb eszköz a pénz. Az EU „44,4 milliárd eurót irányzott elő Magyarországnak” a 2021–2027-es költségvetésből, amelyből „21,4 milliárd eurót még nem fizettek ki”. A lap hangsúlyozza, hogy Orbánnak erre a pénzre szüksége van. A magyar gazdaság „gyakorlatilag stagnált 2024-ben”, az infláció pedig 2023 szeptembere óta ismét emelkedik. A lap megemlíti, hogy februárban 5,7 százalékos éves rátát ért el, ezen belül az élelmiszerárak 7,1 százalékkal nőttek – ez utóbbi „érzékenyen érinti a szavazókat”.

Pénzmegvonás és a szavazati jog

A Times szerint ezen túl Orbán „biztonságérzetét megingatta” Magyar Péter „meteorszerű felemelkedése”. A Tisza Párt vezetője 2023 elején még ismeretlen volt, azonban 2024 júniusában közel „30 százalékos eredménnyel” a második helyen végzett az európai parlamenti választásokon – és támogatottsága „tovább nő”. A szavazók megnyerésére Orbán „lépcsőzetes adókedvezményeket” jelentett be az anyák számára, valamint „áfamentességet az időseknek fontos élelmiszerekre”.  

Ezek a lépések azonban azzal fenyegetnek, hogy az idei költségvetési hiány „eléri a GDP 4,6 százalékát”, ami meghaladja a 3,7 százalékos célt, és veszélyezteti az ország „piaci hitelességét”. Orbánnak így „elengedhetetlen” az EU-s források mielőbbi érkezése, ha helyre akarja állítani a befektetői bizalmat. 

Brüsszel most azt vizsgálja, hogyan lehetne „30 milliárd eurónyi fel nem használt kohéziós forrást” átcsoportosítani európai védelmi célokra. Orbán viszont szeretné elérni, hogy ezek a pénzek ne essenek ugyanazon „szigorú feltételek” alá, mint azok a kohéziós támogatások, amelyekből eddig „17,5 milliárd euró” nem érkezett meg Magyarországra. Csakhogy minden EU-költségvetésből származó pénzhez – így az új, 150 milliárd eurós védelmi alaphoz is – feltételek tartoznak. Ezért ez a keret is „elérhetetlenné válhat Orbán számára”.

Az EU kezében ráadásul ott a „legdrasztikusabb fegyver”. Ha 22 tagállam és az Európai Parlament súlyos jogállamisági sérelmet állapít meg, akkor – több lépcsős folyamat után, amely a másik 26 tagállam egyhangúságát kívánja meg

A cikk végén a szerző úgy fogalmaz: „Az EU most darwini pillanattal néz szembe. Vagy alkalmazkodik – vagy elbukik.” Ha meg akarja védeni Ukrajnát, és az orosz határhoz közeli országokat, szembe kell szállnia Orbánnal. „Minél előbb, annál jobb.”

Nyitókép: JOE KLAMAR / AFP

***